TIZENHETEDIK FEJEZET
Vesuvius száz trollal a sarkában haladt a Nagy Erdőn keresztül, fel a meredeken emelkedő terepen. Eltökélten törtetett előre és hosszú idő óta most először optimista volt. A sűrű bokrokon a kardjával vágta át magát, bár erre nem feltétlenül lett volna szükség, de a troll király szeretett elpusztítani mindent, ami élt.
Az fogott óriás bömbölése végigkísérte az úton és egyre hangosabbá vált, a végén már a föld is remegett alattuk. A félelem a trolljai arcán mosolygásra késztette. Ezt akarta látni már évek óta. Annyi küzdelem és áldozat árán végre megtalálták az óriást!
Átvágott az utolsó bokron fel a hegygerincre ahol egy hatalmas tisztás terült el. Vesuvius megállt és tekintete körbepásztázta a tájat. A tisztás távolabbi végén egy nagy barlangot terpeszkedett, amine
