Tizennegyedik fejezet
Thor izgatottan fogta Gwen kezét, aki a holdfényes éjszakában kanyargós utakon vezette végig, a városon kívül eső, lankás dombokon keresztül. Krohn mellettük sétált. Amikor már majdnem elérték a dombtetőt, Gwen Thor háta mögé lopakodott, és mosolyogva a szemére tapasztotta a kezét, megállítva a fiút.
- Ne leskelődj! – kérte, miközben lépésenként továbbvezette.
Thor nevetett, és előrenyújtotta a kezét.
- Hova megyünk? – kérdezte.
- Akarok neked mutatni valamit. De várnod kell, amíg felérünk a dombtetőre. Még néhány lépés. Nem nyitod ki a szemed, amíg azt nem mondom. Megígéred?
- Meg.
Gwen lassan elvette a kezét. Thor várt, amíg a lány azt nem mondta:
- Most már kinyithatod.
Thor kinyitotta a szemét, és lélegzetelállító látványban volt része: ameddig a szem ell
