Sztyepan Arkagyjics, amint belépett a szalonba, elnézést kért, mentegetőzött, amiért feltartotta az a herceg, akit mindig bűnbaknak nevezett ki, ha elkésett, vagy nem tudott megjelenni valahol, egy perc alatt mindenkit bemutatott egymásnak, összehozta Alekszej Alekszandrovicsot Szergej Koznisevvel, bedobta Lengyelország eloroszosításának témáját, amire azok Peszcovval együtt rögtön le is csaptak. Megveregette Turovcin vállát, valami mókásat súgott a fülébe, és odaültette a felesége meg az öreg herceg mellé. Megdicsérte Kittyt, hogy milyen csinos ma, és bemutatta Scserbackijt Karenyinnak. Egyetlen perc alatt összegyúrta ezt a társasági tésztát, s hamarosan már zsongott az egész szalon, vidám hangok hallatszottak mindenfelől. Már csak Konsztantyin Levin hiányzott. Ez azonban nem is volt baj,
