– Márpedig így van.
– Megbocsáss, ezt egyszerűen képtelen, képtelen vagyok elhinni.
Alekszej Alekszandrovics szintén leült; úgy érezte, szavai nem érték el a kívánt hatást, kénytelen lesz mindent elmagyarázni, de bármennyit magyarázkodjon is, sógorával való viszonya marad a régiben.
– Igen, fájdalmas kötelességem válópert indítani – mondta.
– Én csak egyet mondhatok, Alekszej Alekszandrovics. Jól ismerlek, becsületes ember vagy, ismerem Annát is – ne haragudj, de nem változtathatom meg róla a véleményemet –, nagyszerű, kitűnő asszony, ezért, ne haragudj, képtelen vagyok elhinni ezt az egészet. Ez csak valami félreértés lehet – mondta Sztyepan Arkagyjics.
– Bárcsak az volna…
– Bocsáss meg, én értelek – szakította félbe Sztyepan Arkagyjics. – De természetesen… Hadd mondjak valamit: nem
