KÉT VŐLEGÉNYJELÖLT
Nem olyan ember volt Székely Ábel keresztapám, aki megvárja, míg a leányát fegyveres katonák hurcolják vissza a kastélyba, ahogy a szökött cselédeket szokták. Visszahozta ő maga, hogy az úrék részéről kikötött szolgálati időt letöltse. Hiába sírt-rítt Borbála, hogy inkább a kéngőzös barlangba öli magát. Ábel bácsi azt mondta neki: ha nem mégy, viszünk. S hozta is Borbálát nemcsak ő, hanem egy egész sereg férfiú. Három szekérrel érkeztek. Borbálát az apja elkísérte az öregasszony ajtajáig, ott maga előtt beeresztette, hogy menjen s instáljon bocsánatot, ő meg nyomban sarkon fordult. A férfiak közé állott, akik azért jöttek, hogy a Thoroczkay földesurakkal tanácskozzanak. A küldöttséget az Andris apja vezette, de a két éfiú is ott volt közöttük, Andris is, Gergely is.
Ko
