– Művésznő nem csömörlött mög? Mert én igön. Így, könyér nélkül ennyi májat! S ha legalább volna mit inni rá! Tudja, a Görly Klári korában sorban álltak itt a butéliák. – S a szekrény tetejére mutatott, melyen most is állott egy üres, kissé poros butélia, aranybetűs címkével, magányosan és üresen.
Ilona levette az üveget, hogy friss vizet hozasson bele Jucival, s míg odaadta, elolvasta rajta hogy:
„Golf Ignác borpincéje, alapíttatott 1912-ben.”
„Golf Ignác borpincéje, alapíttatott 1912-ben.”Golf Náci! Ilona Jucira nézett:
– Hát olyan öreg ember ez már, te Juci?
– Hajaj! – Juci beledugta a mutatóujját a butéliás üveg nyakába és úgy forgatta-pörgette az ujján az üveget. – Öreg? Odahaza bizonyosan az, mert haza csak az unokáihoz jár. De különben! A múlt hétön születött az ötödik törvényt
