Sophia – Rossz irányba indultál, Fifi. A negyedik emeleten szálltam ki a liftből, ahol maga Mr. Álomvilág üdvözölt. – Tűnj a szemem elől, Lockwood! Weston belépett a liftbe, amiből az imént szálltam ki, de előrenyúlt, és megakadályozta, hogy az ajtó becsukódjon. – Ahogy gondolod – vonta meg a vállát. – De a 420-as tárgyalóban egy lélek sincs. Megfordultam. – Hogyhogy nincs? – A szálloda jogászának irodájába tették át a megbeszélést. A belvárosba, a Flatiron Buildingbe. Felhorkantam. – Most viccelsz? Nekem senki nem szólt erről! Miért tették át? – Nem tudom. Ha odaérünk, kiderül. – Weston elengedte a gombot a liftpanelen, és hátralépett. – Én indulok. Jössz, vagy sem? Pontosan kezdenek, és rohadt szar oda a közlekedés. A vállam fölött a tárgyaló felé pillantottam. Sehol nem látt