Az uszításban Zöldné járt elöl, kinek a Galambos-ügy régi, már-már hegedni látszó sebeit szakította fel, nagy hangon bizonygatván, hogy Galambosné is olyan, mint Grósz Izabella, vagyis egy cemende (a többi, hasonló értelmű, de nyomdafestéket nem tűrő kifejezést a krónikás nem tartja szükségesnek följegyezni), Grósz Izabella válaszul kifejtette, hogy míg egy nő, miképp ő maga is, hajadon, úgy aknázza ki természeti kincseit, ahogy jónak látja, a férjes asszonyt azonban már szövetségesi szerződés kötelezi, tehát aki az urát megcsalja, az aztán tényleg büdös ribanc, sőt a főművezető őszinte megdöbbenésére legújabb kedvence, Bruknerné is rikácsolva nyilatkozott a kisded diplomáciai megbeszélés során (mely alatt természetesen a munka állt), miszerint ő az ilyet, mint Galambosné, karóba húzatná,
