Huszonegyedik fejezet – Hé, haver, húzz el innen! – szólalt meg egy rekedtes hang. Kyle érezte, hogy megrúgták, majd oldalba bökték egy gumibottal. Kinyitotta a szemét. Egy hideg, kemény felületen feküdt, és fogalmam sem volt, hogy hol van. Napfény kúszott a horizont felett, égette a szemét és a bőrét. – Hé, haver, hallottad, amit mondtam? Azt mondtam, mozdulj! – kiabálta egy rendőr. Kyle most már teljesen kinyitotta a szemét, és rájött, hogy egy márványon fekszik. A Városháza hideg márványlépcsőjén. Kint volt a hajnali ég alatt, és elterülve feküdt a lépcsőkön, mint egy csavargó. Amikor felnézett, két egyenruhás rendőr látott állni maga fölött, a botjaikkal böködve és ösztökélve őt, miközben egymásra mosolyogtak. Kyle megpróbálta felidézni mi történt vele, és hogyan került ide. Eml