KI ISMER ENGEM?
Megöregedtem. Hangosan mondta, belenyugvón. Tekintete bútoraira siklott. Azok is öregszenek. Fakul a színük, a sárga függöny megőszült. Foszladozik a karosszék huzata, íróasztalán visszeres foltok, a dívány rugója meglazult. Nóra megígérte, hogy elküldi a kárpitosát, de Nóra hónapok óta nem jelentkezik. Azelőtt gyakran felugrott hozzá – Ilona néni, menjünk csavarogni. – Nehezére esett a csavargás. Nóra tempója túl gyors volt meszesedő csontjainak, sajgó térdekkel hallgatta vallomásait, mindig volt vallanivalója, amit neki, csak neki mondott el. Aztán elmaradt. S elmaradt Lotár Zoli is. Pepita füzettel állított be, felolvasta a verseit, oldalra hajtott fejjel, fulladtan kérdezte: – Na?
– Túl szépen írsz, fiam. Egyszerűbben. – Ott tartotta Lotárt vacsorára, aki a harmadik t
