– Mulatunk, mulatunk? – Gaskó nyit be, jóváhagyó tekintete körbe futja az asztalnál ülőket, megtelepszik az arcán. Széket ránt melléje, a térdére vereget. Ösztönösen odébb húzódik. Gyanús ez a haverkodás. Sosem lehet tudni, mikor döfi le barátságos érdeklődése. Kezdődik a hogy s mint, nézz be hozzám, okvetlenül! Holnap délután, megfelel? Teletölti a poharát, magasra emeli.
– Erőt, egészséget! És olyan ünnepnapokat, melyeket nem jelöl piros betűkkel a naptár. A jól végzett munkát ünnepeljük! – Dübörgő taps, a színes lampionok részegen himbálóznak.
Mi lenne, ha tapsra ítélt kezét az asztalra csapná. Minek örültök? Hogy azt halljátok, amire oda se figyeltek? A családot is megemlíti, újabban programba vették, hogy a vezetők törődjenek a családdal. Több ízben megkérdik, hogy van-e feleséged,
