Sárika kezében átlangyosodott a csomag. „Ne tessék haragudni” – dongott a fejében. Még nem tudta, hogyan folytassa, de gondolatban már nyújtotta a csomagot.
– Ez a fiatalasszonyka francia tolmács – szólalt meg Krantzné, és Farnádi szórakozottan bólintott. – Ne üzengessen nekem a színházba, legyen szíves! Megdühödöm, aztán… szóval, jó lesz nem üzengetni.
– Ne tessék haragudni, azért ugrottam fel… – Sárika zavartan fülelt arra a bedugult hangra, mely kétségkívül az övé volt. – Csak meg akartam köszönni… a férjemnek is nagyon tetszett… szeretnék valamit fizetni rá… a felét legalább. – Most mit teszek a szappanosdobozba, nyilallt belé, és dühösen hátat fordított Farnádinak, mert úgy érezte, egyedül ő az oka, hogy az ellenkezőjét tette annak, amit akart. S Krantzné még csak nem is haragszik
