Feri képzeletében felmerül Sárikáék döngölt padlójú konyhája: alig egy hete jártak ott. Az egész család összegyűlt a tiszteletükre, még a pletykás Róza néni is, aki a fél falu gyerekét segítette világra, a másik felét meg éppen ellenkezőleg!
A nagyapa cingár kisöreg, akkora bajusszal, mintha az tartaná egyensúlyban, hogy fel ne billenjen. Madzaggal fülére hurkolt pápaszeme az orra hegyére csúszva, úgyhogy elébb az orra hegyére pislog, mielőtt szemügyre venne valakit. Hátrább húzódik az asztaltól, hangosan szürcsöli a levest, két térde közé szorítva tányérját, s amikor elkészült, kenyérdarabkákkal tisztára törli a tányérját. Sárika anyja terebélyes, nagydarab asszony. Ő osztja ki az ételt, a merőkanál alá tartva a tenyerét, s ha lecseppen egy csepp, fürgén lenyalja, nehogy kárba vesszen. K
