A folyó mellett kellett elmenniök, amely sáros derekát riszálta, és dagadtan kapaszkodott felfelé… Kétoldalt kicsapott a víz, elöntötte a partokat, és a füvek alját kutatta. Zsuzsi meg akart állni, de Tímár néni szorosan fogta a karját, és húzta magával.
Zsuzsinak úgy tűnt, hogy gőzölög a táj, mintha rőzsét égettek volna valahol. A folyó kifutott a mezőre, a füvek hegye kilátszott a vízből, mintha lúdbőrzene a rét háta. Mégis megállt. Az eget visszaverő tócsák s a fényt és vizet permetező levelek közt dombnak kapaszkodott az út. Ha arra kerülnek, széttárt karokkal fut majd lefelé, egyensúlyozva, hátába kapva a szelet. Látta gömbbé fúvódni a szoknyáját, s a sál a nyakába röpülne, hajához csapódna, futtában lekapná, és integetne vele. A sál… Odanyúlt, de visszakapta a kezét, mert a kreppes
