Tizenhatodik Fejezet
Miközben a nap fénye halványodni kezdett az égen – a sötétskarlát keveredett a kékkel, amely elborította a mindenséget – Thor, Reece, O’Connor és Elden az ösvényen haladtak, amely a Vadon erdejébe vezetett. Thor még sosem volt ilyen ideges. Most már csak négyen voltak, Erec hátramaradt a táborban és Thor minden torzsalkodásuk ellenére érezte, hogy nagyobb szükségük van egymásra, mint valaha. Erec nélkül magukra voltak utalva. Mielőtt elváltak volna, Erec azt mondta nekik, hogy nem kell aggódniuk, a támaszponton lesz, meghallja a kiáltásukat, és jön, ha kell.
Ettől egy kicsit megnyugodtak.
A fák egyre sűrűbben nőttek. Thor körülnézett ezen az egzotikus helyen, ahol tüskebokrok és furcsa gyümölcsök borították el a talajt. A göcsörtös vén fák ágai csaknem összeértek, a
