Tizenötödik Fejezet
Thor, Reece, O’Connor és Elden együtt baktattak a kitaposott földúton. Annyira megdöbbentette őket a parancs, hogy indulás óta alig szóltak egymáshoz. Thort sohasem tapasztalt hála töltötte el, ha Reece-re és O’Connorra pillantott. Hihetetlen, hogy ennyire kiálltak érte. Úgy érezte, nem is annyira igaz barátokra, szinte inkább testvérekre talált bennük. Fogalma sem volt, mit rejt a Szakadék, de akármivel néznek is szembe, boldog volt, hogy maga mellett tudhatja őket.
Eldenre igyekezett nem nézni. Láthatta, ahogy a köveket rugdossa, füstölög a haragtól, mennyire dühös és ideges, amiért itt kell lennie, velük egy őrjáraton. Thor mégsem sajnálta. Kolk is megmondta, hogy Elden kezdte az egészet. Megérdemli.
A szedett-vedett csoport órák óta kutyagolt. Már késő délutánra
