Egy kendőt vásárolok, horgonyok vannak rajta. Ilyen csúnya kendőt még nem is láttam. A fiatalember csörgeti az aprót. Tollszárat veszek, „Balatoni emlék” felírással. Aztán egy csomag levélpapírt. Egy stoppolófát. Ágnes oldalra hajtott fejjel néz rám. – Stoppolófa – mondja, s a szája fölötti pontocska mintha feljebb repülne. A fiatalember az újságtartót forgatja. – Volt már a Kálmán bácsi pincéjében? Nem volt? Pedig azt minden valamirevaló asszony megjárta. Anélkül nincs feltámadás! A nagybetűs hírek körbeforognak. Az ötszáz nehézbombázó eltűnik a csomagolópapír hengere mögött. A pulthoz támaszkodom. Vissza kellene sietni, kihasználni a reggeli órákat, amikor még friss az agyam. Talán délután erre járok… Vagy estefelé. Mi dolgom itt? Még egy percet engedélyezek magamnak. Aztán még egye