11. SZERKESZTŐSÉG AZ ALMÁSSY TÉREN
Sándor bátyám, apám legfiatalabb testvére, és közülük a legutolsó, aki élt, betöltötte a hatvanhetedik életévét. Ebből tudhatta, hogy utolsó órája közeleg. Valamennyi testvére, szám szerint hat, hatvanhét évesen költözött el. Csak figyelnie kellett a jelekre, és ő figyelt. Megborotválkozott szépen a vendéglő konyhájában, ahol csendesen iddogált Csuka Pál. Ez megkérdezte tőle, miért borotválkozik szokatlan időben. „Meghalok, Csuka Pál”, mondta nagybátyám. Úgy is lett.
Nem volt többé értelme, hogy ott maradjon a falu végi házban egyedül, harmincöt évesen Etelka nővérem, akinek sorsa úgy alakult, hogy azelőtt és azután a család betegeit, öregeit és az egyéb okból rászorultakat istápolja. A legtöbb régi, népes családban akadt egy ilyen az asszonyok közül. E
