A szobrász megállt. Feléje fordult. Ez már egészen más, ha ez izgatja.
– Bocsásson meg. A foglalkozásommal jár, hogy túl erős a képzeletem.
– A szemtelenség meg a jó nevelésével. Itt a könyvelés. De várjon, ezt a káposztalevél darabot dobjuk el. Vagy ilyet szokott viselni a gomblyukában?
Zulu megint elvörösödött.
– Mért nem szólt, mielőtt bementem a főnökéhez?
– Akkor nem vettem észre.
– Pedig azt mondta, bámuljuk egymást, mint a borjú az új kaput.
– Látja, mégsem bámultam eléggé. Az azonban szimpatikus, hogy ilyen könnyen elpirul.
Kinyitotta a könyvelési osztály ajtaját.
Kár volna eltitkolni, hogy Zitára lenyűgöző hatást tett a húszezer forintos utalvány, mely pedig csupán előleg volt. Ilyen összegeket magánszemélyeknek nem szoktak kiutalni. És nem vette számításba, hogy a szobrá
