Tizenötödik Fejezet
Gareth apja trónján foglalt helyet, az óriási tanácsteremben. Ez volt élete első tanácsülése, és bár nem mutatta ki, de szörnyen izgult. Trónjáról eléje tárult a lenyűgöző terem, benne a félkör alakú asztal, amelynél apja tanácsadói sorakoztak, mind tapasztalt öregek, mind zord és kétkedő arckifejezéssel meredtek rá. Gareth jól benne volt a slamasztikában. Csak most kezdte felfogni a helyzet súlyát. Ez az apja trónja volt. Az apja terme. Az apja ügyei. És mindenekelőtt: ezek mind az apja emberei voltak. Mindegyikük az apjához volt hű. Gareth titokban aggódott, nem mind őt gyanúsítják-e az apja meggyilkolásával. Hajtogatta magának, hogy ez csak üldözési mánia. De hiába, egyre jobban feszengett, ahogy a tanácstagokra meredt.
Ráadásul most először nehezedett rá az uralko
