Az írnok átvette a névjegyet: szemmel láthatóan nem tetszett neki, ami rajta állt; az ajtóhoz lépett. Alekszej Alekszandrovics helyeselte ugyan a nyilvános tárgyalások elvét, de a gyakorlat némely részletével, ahogyan azt nálunk csinálják, előtte ismeretes magasabb szolgálati okokból nem értett egyet, sőt elítélte őket, már amennyiben elítélhetett bármit is, amit a legmagasabb helyen jóváhagytak. Egész életét az államigazgatásban töltötte, ezért amikor nem értett egyet valamivel, egyet nem értését enyhítette a megfontolás, hogy a hibák elkerülhetetlenek, de esetről esetre jóvá lehet tenni őket. Az új igazságszolgáltatási szabályokban nem helyeselte például azt, hogy milyen körülményeket biztosítanak az ügyvédi testületnek.{93} Eddig azonban nem akadt dolga ügyvédekkel, ellenkezése tehát i