– Gyere, eleget mászkáltál ebben a hőségben – mondta Szergej Ivanovics. – Nem, be kell ugranom az irodába – felelte Levin, és kiszaladt a mezőre. 2 Június elején Agafja Mihajlovna, a régi dadus és mostani házvezetőnő egy frissen savanyított gombával teli csuprot akart levinni a pincébe, de megcsúszott, elesett, és kificamította a csuklóját. Eljött a tanfolyamról éppen hogy kikerült, fiatal és fecsegő kedvű zemsztvoorvos. Megvizsgálta a kezét, kijelentette, hogy nincs kificamodva, borogatást tett rá, ott maradt ebédre, és szemmel láthatóan élvezve a társalgást a híres Szergej Ivanovics Koznisevvel, felvilágosultságát fitogtatva elmesélte neki az összes járási pletykát, panaszkodott, hogy milyen rosszul mennek a zemsztvoügyek. Szergej Ivanovics figyelmesen végighallgatta, kikérdezte, s új