Elbiggyesztette leányos ajkát, s hátával egy hirdetőoszlopnak támaszkodott. Nem vette észre, hogy mögötte, a Törley-féle pezsgőnek egy hírverő rajzán, hozzá megdöbbentően hasonlatos, hosszú, előregörbedt hátú fiatalember képe díszeleg. A Törley-reklám rajza ugyanazt a merész orrú, karcsú fiatalembert ábrázolta, amilyen ő volt. Talán megsértődik és kineveti önmagát, ha felfedezi, hogy mennyire tipikus arca van. Csak a hullámos haja volt más színű, mint a képé. Állt, és arra gondolt, hogy fölösleges buzgalom volt fölényeskednie Mónival. Leleplezni, pártfogolni, ugratni csak azt vicc, akit voltaképpen becsülni, tisztelni és irigyelni kellene. De ha szánakozva kell Mónit elismernie? Igazi társra vágyott, akivel mindenben gyürkőzni lehessen. Valakire, akit utol lehessen érni és át lehessen ugra
