Akkor álmélkodott azonban csak Judit, mikor Frici lebontotta Kántorné fejedelmi hajsátorát, és megjelent a fodrász göndörítővasaival. Kántorné haja derékig ért, s azt most dús csigákba göndörítették, szétteregették hattyúivá fehérített, párnás vállán, és teletűzdelték ezüstösen szikrázó, apró csillagokkal. Boszorkányos volt az is, amit a színésznő az arcával mívelt. Zsírral, péppel addig gyömöszölte, míg el nem tűntek bőre lyukacskái, s ráncnak nyoma sem maradt. Csak azután következett púder és pirosító. Kántorné még a nyelvére is kent egy kevés zsíros, piros festéket, hogy az, őrjöngése közben nagy szájat tátva, halottinak ne látsszon kifestett ajkai között. Gyűrűkkel, karperecekkel rakta tele karjait, ujjait, és végül rákerült az uszályos bársonyruha is. Frici lelkendezve szaladgálta kör
