III. RÉSZ ATYUS 1. 1.Legényke korában enyhén hajlott sasorra merész görbületet kapott az évek folyamán; megemberesedett válla kissé zömökebbnek mutatta, mint azelőtt. Huszonnyolc éves múlt Benke József. Pest város kültelkén, özvegy Hackerné zajos vendégfogadójában egy nagy, üres terem elkülönített zugában, asztal fölé görbedve töltötte az éjszakát. Nemrégen fejeződött ott be a színielőadás. A terem sarkát „olaszfal” kerítette el. A kis kuckóban ládából hevenyészett íróasztalon sercegve, s büdös faggyúszagot lehelve égett a mécs. Csontos öklére támasztotta a fejét. Írt. A takarítóné már kiseperte a kiüresedett termet, eloltogatta a petróleumlámpákat, jó éjszakát kívánt és elcsoszogott. A város, mely olyan és akkora volt ebben az időben, mint egy nagy, elnyújtott falu, sötét és mély cs