ANYJA LEVELÉRŐL Mikorra, mennyi idő alatt lohadt enyhén melegítő parázzsá az az ellentétes érzelmek gyújtotta tűz, amelyik Kelemenben gyulladt? Hogy meglátta anyja levelét, első érzése a megdöbbentő, egész lényét elárasztó hévség volt-é? Érzett-é rajongó szeretetet? Nézi: édesanyja áldott kezével írott sorok. Mikor először futja át könnyfátyolos szeme a levelet, fojtogató szégyenérzet markolja szíven. Hogy ezt, ezt tudta neki írni az édesanyja! Ő kérjen kegyelmet, éppen ő? Ő hagyja itt Zsuzsit annak a beteges vén kéjencnek a karmaiban? Ő, mikor hiszen Zsuzsi, Zsuzsi hagyta el őt, már elhagyta! Nem kell Zsuzsinak a koldusszegény kamarás, mikor gazdag grófné asszony lehet. Gyámoltalan, csacska édesanyám eltartaná a tanult, időt töltött fiát, csakhogy még lássa, mielőtt… nem! Nem halhat m