– Soha színészbe nem szeretek bele! – fogadta meg Ilona egy nap ezerszer is. És egyszerre csak arra ébredt, hogy megint, éppúgy, mint érkezése napjaiban, körüldongják a férfiak, és hogy megint csak nincs köze senkihez!
Hogyan is lehet az, hogy addig a rövid ideig, amíg Tatay Bandival járt a Kocsondyba, mintha minden más kísértés, csábítás, udvarlás elmaradt volna mellőle? Nem jelentkezett sem Bontsek, sem Orffi. Senki sem emlegette a titokzatos, még sohasem látott Golf Nácit. Hát mégis, mindenki tudta volna? Hogy indult volna valami közte és Tatay között? És úgy volna az, hogy akinek van, vagy úgy látszik: rövidesen lesz valakije, azt a védelem és oltalom láthatatlan szárnyai fedik el a többiek elől?
– Nagyon jó lett volna tartoznom valakihez! – gondolta Ilona, mikor azon kapta rajta mag
