KESERŰ ANEKDOTÁK
(Móricz Zsigmond)
(Móricz Zsigmond)„Mint a kürt, úgy harsan Móricz Zsigmond új regénye” – üdvözölte a Kivilágos kivirradtig-ot Krúdy Gyula.
Pedig ez a regény anekdoták füzére, a huszadik századba döccenő magyar világ mindjobban elsötétülő égboltja, kipattogzó, fájdalmas, tüskés, vérző anekdotákkal.
Az anekdotát manapság fal elé áhítják, s ropog a sortűz. Üldözött vad, egész évben vadászható.
De voltaképpen mi is az anekdota?
Hadd fogalmazzam meg rögtön felháborító hitemet: az igazi anekdota társadalomrajz. Alkati tulajdonsága a gyors jellemzés, a megbonthatatlan tömörség. Sűrített teljesség. Mikrokozmosz, mely tágulni is tud, s végül egy makrokozmosz robban. Sokszor jobban átvilágít egy-egy embert, egy társadalmi berendezkedést, mint hosszú lélekbúvárlatok vagy monog
