A RULETT Elmondtam már, hogy milyen hajlékony, könnyű térde volt? Amikor másfélórás sétánk után – valahol a Rezeda utca táján – végre hátradőltünk egy padon, szoknyája alól olyan gyengéd fénnyel kelt fel pókháló harisnyáján átsütve térdének két dombja, mintha egyszerre két hold ébredne az égen. Megunhatatlanul a Gellérthegyet jártuk Zsuzsával. Évek óta készülök rá, hogy megírjam a gellérthegyi utakat, azzal a fénnyel, áradással, ahogyan Respighi vallott Róma fenyőiről és kútjairól. Az árnyékos Kelenhegyi út – merész fordulóival, titkon domború hátával, óriás vadgesztenyéivel – nem is marad mögötte a Via Veneto méltóságteljes hömpölygésének. S ha elmentünk a Minerva utca mellett, mindig belesétáltunk a kelepcéjébe; soha fennköltebb és együgyűbb zsákutcát! A Pipacs utca nevét oly hitetlenke