Felelet helyett Rika felragadta a tálcát, kivágta a pályaudvarra nyíló ablakot, s a keskeny folyosón át, egyetlen lendülettel, tálcástul kihajította egy tolatómozdony elé. Gabi dadogva, félig kijózanodva ugrott fel. Elkapta Rika karját. – Megbolondultál?! – Mi vagy te, hogy a mocskos nyereséget hazahozod nekem, mint valami… – Mint a szeretőmnek. Mi? Nem is tetszik! Jaj! – és kölykösen felkiáltott: – Máli néni megpofoz a tálca miatt. S a kis kendőcskéje!… A mozdonyvezető káromkodva fékezett, de a mozdony ellapította a tálcát, s valahol a sínek között gurultak a kerek pénzdarabok. Csak a tálcakendő akadt fönt a földszinti folyosó rácskorlátján. Gabi áthajolt a folyosó rácsán. – Szándékos véletlenség! – kiáltotta nevetve a vasutasok felé. – Adj, Rika, hamar egy kefeseprűt. Legalább a k