FARKASVADÁSZAT
A szabadon élő farkasok – mondják, akik találkoztak velük – éppen olyan kicsi, sovány, korcs kutyaszerű állatok, mint az állatkertiek, csak a körmük hosszabb, két szemfoguk jobban kiáll és a farkuk lomposabb.
Aki már küzdött velük, azt mondja, hogy nem is túlságosan erősek, a fenyegető az bennük, hogy bandában járnak, és elképesztő módon szemtelenek. Szemük, mintha foszforral kenték volna be, úgy villog ki a szürke pofaszőrökből. A hámba fogott ló reszketni kezd láttukra, nyomban megáll, két lábra ágaskodik, feldönti a kocsit, és néha pokoli félelmében térdre rogy.
Háromszéki barátaink mind híres vadászok voltak. Még a jámbor tiszteletes urak is puskát tartottak arrafelé, különösen télen.
Farsang idején szokásban volt, hogy a baráti famíliák felkerekedtek és csörgős szán
