9.
Augusztus volt. A gyalogpaszuly, amit Máté vetett el a kerítés tövén, már ujjnyi hosszú hüvelyeket növesztett. A vadmalac anyányivá serdülve és szelíddé gömbölyödve turkálta a gyalogpaszuly zsenge tövét és a kerítés oldalát. A ház, a moldovai ház kiépült, kiteljesedett, szinte virágba borult. És nemcsak képletesen, mert hiszen Bonbonika petúnia-magvakat, sarkantyúvirág-palántákat vásárolt Piatrán és pirosra festett ládikóba ültetve őket, feldíszítette velük a ház ablakait. A szelíd, városias cserépvirág beköltözött hát a fenyők, borókák, mohák hónába. De tudott Bonbonika más titkokat is, amik széppé varázsolják az emberi hajlékot, Járta az erdőt, ágastól tördelte a piros kokojszabogyót, a lila áfonyát, ölszámra tépdeste a vad margarétát, a tókék harangvirágot s más virágos gyomjait a r
