Cannon
Különleges és csodálatos izom a szív. Nem lehet élni és szeretni nélküle, a legtöbb ember mégsem gondol rá túl gyakran. Nem gondol a megbízható, hűséges szervre, amely naponta több százezerszer ver. A legtöbb ember valószínűleg nem is tudja, hogy egy nő szíve percenként nyolccal többet ver, mint egy férfié, vagy hogy a két kamrája pumpálja a vért a szervezet minden egyes sejtjébe, a szaruhártyát kivéve.
De a szív néha idegesítő is tud lenni. Olyasmit érzünk miatta, amit nem akarunk, olyasmit mondunk vagy teszünk, ami nem állt szándékunkban. Nekem újabban a szív okozta minden problémámat. De ebben a szent pillanatban nem a szívem miatt aggódtam. Hanem egy tőle távolabb és lejjebb található testrészem miatt.
Szeretem a vaginákat. Komolyan. De az izgalmas estét számomra nem az jelenti, hogy egy olyan öreg példányt bámuljak, amelyik akár a nagymamámé is lehetne. Kösz, nem.
– Minden remekül fest, Mrs. Thurston. – Levettem a gumikesztyűt, felálltam, kidobtam a szemetesbe, aztán segítettem neki felegyenesedni a vizsgálóasztalon.
Megigazította a bifokális szemüvegét, és szemérmesen rám mosolygott.
– Köszönöm, hogy ilyen kellemessé tette a vizsgálatot. Törvényben kellene előírni, hogy minden nőgyógyász úgy nézzen ki, mint maga.
– Köszönöm – kuncogtam. – De nem vagyok nőgyógyász. Csak medikus vagyok nőgyógyászati gyakorlaton.
Aminek holnap vége, hála istennek. Több vaginában jártam az elmúlt négy hét alatt, mint az egyetem négy éve alatt összesen. És ez nem semmi, nekem elhihetitek.
De jó ideig a gyakorlat alatt fogok csak közelebb jutni bármiféle puncihoz. Három napja fogadtam távolságtartást, miután a legfrissebb hódításom megbolondult.
A csaj vad volt az ágyban, ami tökéletes szexpartnerré tette, de a jelek szerint őrültebb volt, mint gondoltam. Esküdözött, hogy lelki társak vagyunk, pedig még a családnevét sem tudtam, vagy azt, hogy melyik csapatnak szurkol. Közöltem vele, hogy az elmúlt pár hét remek szórakozás volt, de vége.
Két nappal később betörtek a lakásomba, és szinte mindenemet tönkretették. Hipóval öntötték le a kanapémat, az ágyamat és a ruháimat, szétverték a laptopomat és a tévémet. A csaj jelenleg éppen rendőrségi őrizetben tartózkodik, én pedig egy haveromnál húztam meg magam, és próbáltam eldönteni, hogy mit tegyek. A főbérlő úgy döntött, hogy túl sok bajjal járok, és ezért kilakoltatott. Új lakást pedig nehéz keresni, ha az ember tizenkét órás műszakban dolgozik.
A farok, egy jó farok megőrjíti a nőket. Megbolondítja a szívüket, elhiteti velük, hogy halálosan szerelmesek, és belevájják a karmukat az emberbe. Nem engedhetek meg magamnak még egy ilyen kaotikus helyzetet. Össze kell szednem magam, és a tanulásra meg a jövőmre koncentrálni. Szakterületet kell választanom, és rezidensnek jelentkezni, és már így is majdnem kifutottam a határidőből. Az anyám és a nővérem számítottak rám. Ők voltak számomra az igazán fontosak, nem pedig a nők hajkurászása. Ez magától értetődött. Vége a nők legpuhább testrészének selymesen meleg tökéletességében töltött éjszakáimnak. Legalábbis, amíg végzek, és találok magamnak egy jó rezidensi állást.
Anyu és Allie túl sok áldozatot hozott értem. Keményen dolgoztam, ösztöndíjat szereztem, jó jegyeket kaptam. Nem veszíthetek el most mindent… Túl sokat csajoztam, és keveset robotoltam. Persze jó móka volt a farkammal gondolkodni, amíg tartott a dolog, de nem érte meg, hogy mindent elveszítsek miatta. Össze kell szednem magam, kihasználni az egyik legjobb egyetemen szerzett tudásomat, és reménykedni, hogy még nem késtem el ezzel.
Ja… az új Cannon Roth megfontolt lesz, összeszedett, és ami a legfontosabb: cölibátust fogad. Meg kell elégednem azzal, hogy mintát veszek a Mrs. Thurstonhoz hasonló hetvenéves hölgyektől egy óriási „fülpiszkálóval”. Nem valami kielégítő, de mostantól ez lesz az életem.
Leültem a páciensemmel szemben, és beírtam a laptopba a megjegyzéseimet.
– Bárcsak minden pácienssel olyan könnyű lenne, mint magával, Mrs. Thurston.
– Könnyűnek nevezett? – kacsintott rám.
– Köszönés után azonnal a szoknyája alá nyúltam – vigyorogtam vissza rá.
Elkerekedett a felügyelő orvos szeme, de Mrs. Thurston csak felnevetett, én pedig elvigyorodtam a mély, torokból jövő kacaja hallatán.
– Nagyon köszönöm. – Felém nyújtotta ráncos, májfoltos kezét, és megszorította az enyémet. – Már nagyon régóta nem bánt velem orvos úgy, mint egy átlagos beteggel. Remek orvos lesz majd egyszer magából.
Mosolyogva fogadtam a bókot. Nem először mondták már nekem, hogy a viselkedésem megkönnyíti a páciensek dolgát. És nem élném túl a tizenkét órás ügyeleteket és a kialvatlanságot, ha nem érezném jól magam a betegekkel. Néha brutális az orvosok élete.
Kikísértem a folyosóra dr. Haslettet, és bólintottam, amikor mondott valamit a minta teszteléséről. Aztán a helyes kis nővér rám kacsintott, a tekintete levándorolt a műtősruha elejére, és szinte biztos voltam benne, hogy megindult a nyála a farkam körvonala láttán. Két másodpercre voltam attól, hogy berángassam a raktárba egy gyors menetre, de hamar észhez tértem.
A francba. Alig öt perce fogadtam cölibátust, és máris kísértésbe estem, hogy megszegjem a fogadalmamat. Mi ütött belém? Az ötlet nyilvánvalóan halálra volt ítélve… vagyis valami másra volt szükségem. Valami olyasmire, amit képes leszek betartani. Elmosolyodtam, és egyenesen elsétáltam a nővér mellett, miközben új terv körvonalazódott a fejemben.
Három egyszerű szabályt kell követnem, ha szexet akarok. Csak egyéjszakás kaland jöhet szóba, még a partnerem nevét sem akarom tudni, és nem fogom elkérni a telefonszámát sem. Ha ezeket a szabályokat követem, akkor biztosan mind csak egy futó kaland lesz, és a csaj nem esik belém utána. Vagyis szó sem lehetett arról, hogy megfektessem a csinos nővéreket, akikkel egy kórházban dolgozok.
Úgy éreztem, visszanyertem végre némileg az irányítást, megmozgattam a vállamat, és az órámra néztem. Még két óra, és véget ér a tizenkét órás ügyelet.
Ebben a pillanatban rezegni kezdett a telefonom. A zsebembe nyúltam, és a kijelzőre pillantottam, miközben követtem dr. Haslettet a következő vizsgálatra. Allie küldött egy sms-t, és közölte, hogy talált nekem egy új lakást.
Elmosolyodtam a megkönnyebbüléstől. Hála istennek, legalább egy problémám megoldódott…
Aztán végigolvastam az üzenetét.
Azonnal lehervadt a mosoly az arcomról. Allie azt akarta, hogy költözzek Paige-hez, a legrégebbi és legközelebbi barátnőjéhez. A baromi dögös, és totálisan tiltott legjobb barátnőjéhez, akiért majd megvesztem, amióta elértem a pubertáskort.
Az istenek kinevették a tervemet, és nyomban keresztbe is tettek neki. Valami azt súgta, hogy nagyon közeli kapcsolatba kerülök majd a tenyeremmel.