TIZENHATODIK FEJEZET
Thor leereszkedett a hegyről a küklopsz barlangjához, az alkonyi égbolt körös-körül a skarlátvörös milliónyi árnyalatába öltöztette a világot, és a fiú úgy érezte, mintha a halálba menetelne, mintha magába a pokolba szállna alá.
Továbbra is megkötözve haladt Malickal az oldalán, Khron mellette lépkedett, a légiósok biztos távolságból követték őket. A barlangjában rejtőző fenevad bömbölése egyre hangosabbá vált. Ahogy közeledtek hozzá, reszketett a föld, és Thor elképzelte a bestia tomboló dühét.
Thor úgy gyűlölte Malicot, mint senki mást. A fiú csalárdsága miatt került csávába, miatta érte méltánytalan vád, miatta taszították ebbe a helyzetbe, a halál torkába. Csak azért imádkozott, hogy a küklopsz legendája igaznak bizonyuljon, és csakis a bűnös haljon meg.
Vissza
