HUSZADIK FEJEZET
Gareth az atyja tróntermében, az atyja trónján ült, on-nan nézett le az előtte állók sokaságára, tanácsosokra, főurakra meg közrendűekre – mindegyik a maga gondjával küzdött –, és elkeseredett. Hónapok teltek el, mióta megkaparintotta a trónt, és minden egyes nappal újabb gyötrelmek, újabb rettegések törtek rá, mind magányosabbá vált. Legjobb barátját és tanácsadóját, Firtht, réges-régen eltaszította, a lóistállóba száműzte, és megtiltotta neki, hogy a színe elé merészkedjen, bármennyire hiányzott neki. Helyesen tette, hogy eltávolította, mert a vakmerő fickó teherré vált, elvégre egyedül ő hozhatta összefüggésbe Garethet az atyja halálával, ez pedig egyáltalán nem volt kívánatos.
Öt-hat barátját kérte föl bizalmasának, így mostanában ezek az emberek vették körül. Könyör
