TIZENKILENCEDIK FEJEZET
Thor a többi légiós és Khron társaságában ült a földön, a hegytetőn lévő hevenyészett táborukban, pattogó tüzük nemigen tudta elűzni az éjszaka sötétjét. Több tucatnyian helyezkedtek el a tűz körül, mindannyian kimerülten, komoran bámultak a lángokba. Thor fölnézett az égre, amelyet csillagok ezrei világítottak meg, vörösek, sárgák és zöldek, olyan elrendezésben, amilyet a világnak ezen a táján még sosem látott. A rőzse pattogásán kívül más zaj nem zavarta az éjszakai csöndet.
Órák óta ültek már ott, a fáradtságtól mozdulatlanná dermedve fontolgatták sorsukat a könyörtelen kiképzéssel töltött nap után. Különösen Thort nem hagyta nyugodni a küklopsszal lezajlott találkozásának emléke. Úgy érezte, visszakapta a becsületét bajtársai szemében, akik most megújult tiszt
