TIZENEGYEDIK FEJEZETEvie
Ez nem randi.
Mély lélegzetet vettem, nem hagytam, hogy az alsó ajkam megremegjen. Nem lehetek szomorú. Nem lehetek dühös. Pedig az voltam. De egyúttal zavarodott is. És sértett.
Smith a nyitott ajtóban állt, összeráncolt homlokkal tornyosult fölém. A felső ajtófélfába kapaszkodott, a pólója felhúzódott egy pár centit, és kivillant a feszes, izmos hasa.
– Szia! – sóhajtotta pár másodperces csönd után.
Nem hívott be a lakásba. Csak ott állt, és úgy meredt rám, mintha maga sem tudná, hogy mit kezdjen velem.
– Ha zavar, hogy itt vagyok, akkor nyugodtan sarkon fordulok és hazamegyek. – Ahol egy nagydoboz sós-karamellás jégkrém és a kedvenc tévésorozatom új évadja várt. – Te kértél meg rá, hogy jöjjek ide, emlékszel?
– Nem akarom, hogy elmenj! Elnézést kérek az s
