– A gyilkossal?! – bámult az alhadnagy. – Maga tudja, ki a gyilkos? – A Gudics. Mindenki tudja. Zofár bizonyos szégyent érzett, hogy hajnalban engedett Éva gyöngéd erőszakának; előbb kellett volna kezdenie; így valamiről nyilvánvalóan lemaradt, ha a nyomozás már ott tart, hogy mindenki (még Hetyeiné is) tudja, ki a gyilkos, csak ő nem, sót: azt sem tudja, ki az a Gudics. mindenki– Hogy érti azt, hogy összeszűrte a levet? – kérdezett tovább. – A szeretője volt. Mindenki tudja. – Látta őket együtt? – Hát a gyertyát nem tartottam nekik... de mindenki tudja. – Látta tegnap reggel Schulternét eljönni? – Még a Gudicsot is! – Engem most az asszony érdekel – próbálta Zofár valamiféle mederben tartani a beszélgetést. – Hány óra volt? – Háromnegyed nyolc. Tudom. Szólt a rádió. De ezt már t