Evie
– Andrea!
A kiáltás Merrick irodájának csukott ajtaja mögül érkezett. Éppen feljöttem, hogy beszéljek az asszisztensével, mert szerettem volna időpontot kérni, azonban Andrea nem volt az asztalánál. Körülnéztem, de nem láttam sehol, így odamentem Merrick irodájához, és integettem neki, hogy észrevegyen, mielőtt bekukkantottam hozzá.
Ketten hangosan vitatkoztak az íróasztalon álló, kihangosított telefon hangszóróján keresztül, de Merrick jelzett, hogy menjek be, és megnyomott egy gombot – nyilván némította a hívást.
– Bocsánat, látom, épp telefonál – szólaltam meg. – Hallottam, hogy Andrea után kiált, ezért gondoltam, szólok, hogy nincs az asztalánál. Én is Andreával szerettem volna beszélni.
– Francba!
– Mi a baj?
– Ez a hívás, ami most zajlik, ma délutánra volt beütemezve a na
