„A SZABADSÁGÉRT HALOK MEG?”
Jeles Imre napokig feküdt eszméletlenül, s mire magához tért, hófehér kórházi szobában találta magát… Körülötte álltak az osztálytársai, mindegyik hozott neki valamit, pedig még bennük is ott csomósodott a fájdalom, alig volt olyan köztük, aki ne kapott volna kívül-belül sebeket. Koltay Jancsit tegnap eresztették haza a rendőrségről, a bátyja még mindig bent ült… A kis Pákh arca csupa karmolás volt, úgy össze-vissza ragasztották tapaszokkal, hogy Európa hegy- és vízrajzi térképéhez hasonlított.
– Tudjátok mit csinálnak a nővéreim? – kérdezte hunyorogva, mert a fél szeme is bedagadt. – Magyar zászlót varrnak. Már negyven méter anyagot feldolgoztak.
– A mi házinénink anyámmal varratta a zászlót – mondta Szabó Misi és nagyban nyomkodta feje búbján a daganatot.
