SZEGÉNY APA
A kórházból Ági hozta haza anya bőröndjét. Ki akarta nyitni a bőröndöt, de Imre félretolta a kezét.
– Ne… – mondta csaknem ijedten. A kórház irodájában úgy adták át a bőröndöt, hogy az „elhunyt holmija”, gondolta Imre. Anya hálóingéből, papucsából, szemüvegéből az elhunyt holmija lett. A meghitt, eleven tárgyak egyszerre megdermedtek, és Ági aláírt egy cédulát, hogy fentnevezett tárgyakat átvette, s útközben fekete nyakkendőt vásárolt, fekete karszalagot…
Apa csak néhány nappal a temetés után vitte magával a bőröndöt. Féloldalra dűlve vitte, mintha lehúzná a vállát, pedig könnyű kis vulkánkoffer volt, alig volt benne valami.
– Ki akartam mosatni a hálóingeket – mondta Ági, Imre meg azt felelte: – Úgy féltem apát.
– Utazzatok el Parádra… Neked is jót tenne. A kölnivizet add
