A GYŰRŰ
Nemrégiben vidékre utaztam. Négyen voltunk a vasúti fülkében: egy pirospozsgás öregasszony, egy fiatalember, egy galambősz bácsika és én. A fiatalember kipróbálta, jól működik-e az ablak, nehogy huzatot kapjunk, majd elővett egy Népsportot és belelapozott. A pirospozsgás öregasszony élete nagy élményét mesélgette. Három évvel ezelőtt operálták, az orvosok már lemondtak róla, ritka eset volt, különös eset, azóta se tud magához jönni! Ragyogott az arca, amikor a műtét részleteiről beszélt. A galambősz bácsi pilledten hallgatta, néha szájához emelte a borosflaskáját, húzott egy nagyot s tovább hallgatott.
– Flegma ember – súgta a néni, és tüntetően nekem mesélte tovább, hogyan szedték ki a hasából a varratokat.
Védelmembe vettem a bácsit. Nem bírja hallgatni, ha valaki szenved. Csa
