Benedek azóta sem mesélt soha a tengeri útjáról. Fanyar képet vágott, ha viselt dolgairól kérdezősködtek. A nagyanya nekiadta a kiskastélynak nevezett házat meg vagy harminc hold földet, melyet aztán Benedek úr felibe adott a szomszéd parasztoknak, maga pedig naphosszat gubbasztott a lócán a háza előtt, akinek ideje volt, melléje ült, és minden emberhez volt néhány jó szava.
A kiskastélynak nevezett ház alig különbözött valamit a szomszédos parasztházaktól. Csak annyit, hogy a tűzfala két szoba szélességében terült el. Ezáltal persze a teteje is magasabb lett, a képtelen hosszú szarufák azonban az idők folyamán megrogytak, meggörnyedt a szelemen is, és a tető hajlataiban kizöldellt a moha. No meg három szál fenyő jelezte, hogy úri ház ez is. A három közül kettőnek a teteje leszáradt a csú
