16.
ÁLOM A HEGYRŐL
Déli szél marta a havat, és a víz patakban omlott lefelé a kanyargós úton, mikor Patkósné és Ilona lánya hazaérkeztek a kórházból. Hogy el ne merüljön silány lábbelijük, a parton lépkedtek. Együtt engedték ki őket a kórházból. Nem ment értük senki. Összekötött, könnyű batyujukat a hónuk alatt cipelték. Az arcuk fehér volt és sovány. Fekete kendőt viseltek, s a szemük mélyen, feketén ült. Patkósné egyik orcája merev volt most is, és mereven lógott a bal karja. Ilonának a kendője különös keményen állt a fején, mert haja nem volt. A betegség elvitte egy szálig.
Ahova megérkeztek, a ház néma volt és hideg. A kulcsát megtalálták a szemöldökfa fölött, de benn csak a mosatlan edények puszta szaga.
A ház néma volt, mert Jóska akkor az orvos rendelőjében állt, kalapját a kezé
