9.
A SZERELMES ÉS A TOLVAJ
Újév reggelére ragyogóan kisütött a nap. Csak fenn, a hegyen volt összefüggő hótakaró, lent a mezőket csupán fehér foltok tarkították. A faluban a keréknyomokon csillogott a víz… Az új esztendőt mindig szívesen ünnepelték ezen a hegyen. Akik karácsonykor otthon maradtak, újévkor azok is elmentek a templomba. De e napsütéses délelőttön mintha fogadalmat tettek volna, szinte az egész hegy megindult lefelé. Az első harangszóra szoktak indulni a hegyiek, hogy a harmadikra kényelmesen odaérjenek. Így hát közös jelre léptek ki a házakból, és tele lett ünnepibe öltözött emberekkel a hegy. Ahol a faluba bekanyargott a mély út, már mintha körmenet vonult volna. Csak éppen nem énekeltek.
– Boldog újévet! Boldogabbat a sok rettenetes év után – mondogatták egymásnak. És m
