4.
KIÁLTÁS A VÍZEN
A bornak volt keleté a túlsó parton. A csónakot megrakták mindazon javakkal, melyeket a kórházi gondnok a betegápolásért követelt. Az éjszaka akkor még csendes volt, mikor Jóska és Mariska csónakba szálltak. Rendőr nem volt a közelben. Oldalról hűvös, de gyenge szelet kaptak. Dávid bácsi felhúzta a vitorlát, s az ötkilométeres útnak felét könnyedén megtették. A holdtalan, de csillagos éjben már kibontakoztak a hegy körvonalai, mikor a szellő egy pillanatra hirtelen vészjóslóan megállt. Kialudtak a csillagok, és a hegy hatalmas, sűrű feketeségbe olvadt.
– Ha! – mondta Dávid bácsi, a vén csónakos. – Itt az északi szél! – És abban a pillanatban hozzálátott a vitorla leszereléséhez.
Hallani lehetett a felső part felől a víz zúgását, s néhány másodperc múlva éles szél csa
