A szamárnak jóval előbb jött el az ő ideje, mint Krisztinának. Mire a kis Norbert megszületett, akit bűnei bocsánatának reményében a haragos nagyapa nevére kereszteltek, Félix már vígan kocogó fogaton hajthatott vásárról vásárra, megrakva a kordét az elsőnek megérett nagy kerek sajtokkal. A kicsi szamár csengővel a nyakán nyargalt a kerekek nyomában.
Azóta több mint fél évszázad telt el, és fél évszázad kellett ahhoz, hogy a barnátlaki urak úgy cselekedjenek, mintha a gazdag sajtgyárosnak megbocsátanák végre a szamárfogatot, de a sajtgyáros nem tudta elfeledni többé sem a barnátlaki, sem a megyei uraknak a fennhéjázásukat, és különösen nem tudta megbocsátani, hogy nagy magánossága idő előtt sírba vitte a szép Krisztinát, aki pedig gondos és költséges nevelésben részesült, négy nyelvet bír
