– Még nem, soha.
– Nahát, majd meghívunk egyik este. Sajnos a birtokot majd neked kell kezelned, mert Matyi bácsit az egyáltalán nem érdekli. A nagyapa beteges, az én édesapám pedig elesett a háborúban. Most anya csinál mindent, de elképzelheted, hogy unja már szegényke. Hát szóval ezzel lesz gondod elég, de az is lehet, hogy ha megosztjuk a birtokot, kiadjátok a részeteket felibe vagy bérbe, és egészen a rádiónak éltek… Egyébként, ha akarná, vitézzé avatnák, mert megvan a nagyezüstje. De ő az ilyesmire nem ad semmit. Az életével sem sokat törődik – azt mondja a nagyapa –, azért kapta a nagyezüstöt. Mégis életben maradt, szegény jó apám meg odavan.
Ez a befejezés lehetetlenné tette, hogy Katalin hangosan nevessen Melinda elmefuttatásán.
A fiatalság ezalatt elkezdett játszani a vízen azz
