– Egy gazdag paraszt két leánya, de kényesebbek minden kisasszonynál – mondta Szilvia, és láthatóan nem volt kedve többet beszélni róluk.
Egy-két üres kabin mellett elhaladtak a malom irányába. A malom közelében a víz összeszűkült, és zsilip zárta el az útját, amelytől egy favályú vezetett a nagy mohos kerékhez. A malom járt, dohogott, ha a molnár kint kártyázott is a narancsszínű ernyő alatt. A zsilip mellett keskeny híd vezette át őket a túlsó partra, ahol legelsőnek a molnárok kabinját találták. A molnárék öltözhettek volna a lakásukban is, hiszen ott volt közvetlen a parton, de így illett, hogy legyen kabinjuk, annál is inkább, mert a malmosnak veje volt a községi főjegyző, és azok is ezt a kabint használták.
Most csak a molnár fia állt a kabinajtóban és cigarettázott. Atlétatermetű,
