– Fene egye!
– Hékás, a minap még a francúzok pártját fogtad, a dauphint tisztelted! Hogy lehetsz ily köpönyegforgató?
– Nem fogom én senki pártját se, nyikhaj, ez nem az én harcom. Tisztelem a Károlyt is, az Edvárdot is. Tisztelem a bátor katonákat. És ahogy mondod, mindketten azok.
– Azok, nyilvánvaló. Bár az a hír járja, hogy a Fekete Herceg igencsak kegyetlen a közrendűekkel. Amikor végigdúlta Dél-Franciaországot, számolatlan ölte a pórnépet is.
– A hódítókról mindig ezt állítják. Rólunk is ezt mondják a velencések, és ezt mondották az apuliaiak is korábban. Na, folytasd! Mi lett, míg elő nem kerültek a paripák?
– Közben a francúzok újfent megközelítették a sövény nyiladékát…
– Mondjad mán, ne csigázz!
– …amin aztán az angol lovagok oly erővel zúdultak át, hogy legott le is tipo
